Az igazán nehéz eset.
Réka cicus lassan egy éve került hozzánk, azonban rendre minden közeledési kísérletünknek visszautasítás, támadás a vége.
Picike cicusait egy családi ház udvarában lerakott pala darab alá szülte, kicsikéi már mind kirepültek, ő ivartalan lett és a Fiv/ Felv szűrésen is átesett, ami negatív lett.
Réka jelen pillanatban a cica szobánk lakója, az egyik kis észrevehetetlen, ha látogatók jönnek szépen behelyezkedik a hordóba és onnan nem is mozdul amíg nem megyünk ki. Sok mindennel próbálkozunk nála, de elsősorban a tapasztalatok alapján a legjobb gyógyír az idő az ilyen komoly lelki sérült cicáknál. Nem tudjuk mi történt vele, nem tudjuk mi okozza nála ezt az emberek felé teljesen elutasító viselkedést. Játékra még nem invitálható, jutalom falatra nem reagáló, nem motiválható együttműködésre.
Elutasít minden közeledést, néhány napja azonban egy ici picike előre lépést vélünk felfedezni benne. Az utóbbi időben sokkal több időt tölt kint a kis kosárkákban, némi érdeklődéssel szemlélve a többiek játékát és simogatását. Persze ha közeledni próbálunk még most is vicsorgás és erőteljes fújásokat kapunk, de mintha törne az a kis páncél és éledezik az a szerető cicaszív alatta.
Réka gyönyörű, nagytestű, jó kondiban lévő cicus, ha sarokba van szorítva támad és egy ilyen támadás nagyon nagyon veszélyes lehet. Ezért várunk türelemmel és reménykedünk egyszer eljön még a mi időnk.
