Nem tudok már mit mondani erre.
Tegnap reggel korán elindultam dolgozni. A családom vitte a napi kötözésre Veresegyházára a súlyosan sérült Paulát.
Mire visszaértek ez a látvány fogadta őket.
Kétségbeesve ugrottak ki a kocsiból, léptek oda a dobozhoz, tudták mi várja őket benne. A gondosan minden címkétől eltávolított, filctollal lefestett dobozban egy alig négy hónapos, csont sovány, súlyosan elhanyagolt kislány kuporgott, a lazán ráhajtott doboztető alatt.
Nem, baromira nincs ez rendben, ne gyertek nekem azzal legalább nem az erdőben dobta ki, magára hagyva és milyen rendes tőle még ennivalót is tett mellé!
Nem vagyunk menhely!
Nincs végtelen számú elhelyezésre lehetőségünk!
Te örülnél a házad, lakásod ajtaja elé kirakott kis csomagnak?
Valaki megint ezt a formát választotta a felesleges szaporulatától való megszabadulásra az ivartalanítás helyett.
Nem fogom megdicsérni ezért, és nem is fogom elfogadni soha ezt a megoldást!
Nem érdekel, hogyan jutott erre a döntésre, mi vezette ide, semmi nem jogosít fel senkit erre, hogy más embereket ilyen helyzetbe hozzon!
Aki ismer bennünket tudja, gyakorlatilag milyen védtelen helyen vagyunk, az utcában több kóbor kutya is garázdálkodik, nem egy érdeklődőnket meg is harapták már, velünk szemben pedig a pusztaság.
Csupán a puszta szerencsén múlt ez a cicus nem szaladt világgá az erdőben, vagy nem fagyott halálra és nem tépték szét a kutyák.
Gratulálok neked te b… m !
Remélem most boldog és elégedett vagy!
